ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás
Novemberi előadásainkra
szeptember 22-től
vásárolhatnak
jegyeket.

József és testvérei

Thomas Mann


Színlap



Fordította: Sárközi György, Káldor György

A szerző regényéből a színpadi adaptációt írta: Gáspár Ildikó


Szereposztás:

I. RÉSZ

A FIATAL JÓZSEF Patkós Márton
AZ IDŐS JÁKOB Gálffi László
A FIATAL JÁKOB Polgár Csaba
ELIÉZER, az idős Jákob szolgája Epres Attila
SZOLGA Jéger Zsombor
SZOLGÁLÓ Zsigmond Emőke
IZSÁK, Jákob apja Epres Attila
ÉZSAU, Jákob bátyja Vajda Milán
REBEKA, Jákob anyja Kerekes Éva
KUTYAFEJŰ Ficza István
PÁSZTOROK Hárán környékén

Jéger Zsombor, Nagy Zsolt,

Dóra Béla, Novkov Máté

RÁHEL, Lábán fiatalabb lánya Pető Kata m.v.
LÁBÁN, Jákob nagybátyja Csuja Imre
HADINA, Lábán felesége Tenki Réka
LEA, Lábán idősebb lánya Takács Nóra Diána
BILHA, Ráhel szolgálója Szathmáry Judit m. v.
ZILPA, Lea szolgálója Murányi Márta m. v.
RÚBEN, József testvére Vajda Milán
SIMEÓN, József testvére Takács Nóra Diána
LÉVI, József testvére Ficza István
JÚDA, József testvére Nagy Zsolt
DÁN, József testvére Novkov Máté
NAFTÁLI, József testvére Jéger Zsombor
GÁD, József testvére Dóra Béla
ÁSER, József testvére Máthé Zsolt
ZEBULÓN, József testvére Zsigmond Emőke
BENJÁMIN, József testvére Kókai Tünde
ÖREG IZMÁELITA Csuja Imre
I.ŐR Cel várában Novkov Máté
II.ŐR Cel várában Jéger Zsombor
PARANCSNOK Cel várában Polgár Csaba
MANÓ, törpe Potifár házában Tenki Réka
DUDU, törpe Potifár házában, kincstárnok Znamenák István
MONT-KAV, Potifár házának elöljárója Epres Attila
HAMAT, Mont-kav segédje Máthé Zsolt
POTIFÁR, a Fáraó testőrezredese Vajda Milán

                         

II. RÉSZ

A FIATAL JÓZSEF Patkós Márton
AZ IDŐS JÁKOB Gálffi László
A FIATAL JÁKOB Polgár Csaba
ELIÉZER, az idős Jákob szolgája Epres Attila
RÁHEL, József anyja Pető Kata m.v.
MANÓ, törpe Potifár házában Tenki Réka
HAMAT, Mont-kav segédje Máthé Zsolt
HUIJ, Potifár apja Gálffi László
TUIJ, Potifár anyja Takács Nóra Diána
HUIJ ÉS TUIJ SZOLGÁLÓI Zsigmond Emőke, Kókai Tünde
POTIFÁR, a Fáraó testőrezredese Vajda Milán
DUDU, törpe Potifár házában, kincstárnok Znamenák István
MONT-KAV, Potifár házának elöljárója Epres Attila
MUT, Potifár felesége Kerekes Éva
HETI, Mut varrónője Kókai Tünde
NEZMÁRÉ, Beknehonsz főpap felesége Takács Nóra Diána
AHVERÉ, főkincstárnokné Zsigmond Emőke
REN, főmarhamesterné Tenki Réka
KUTYAFEJŰ Ficza István


                                                                    
III. rész

AZ ÉRETT JÓZSEF Polgár Csaba
HAMAT, Mont-kav segédje Máthé Zsolt
KÉT RABSZOLGA Jéger Zsombor, Dóra Béla
MAI-SZAHME, Cavi-ré börtönének igazgatója Znamenák István
PAP Cavi-ré börtönében Novkov Máté
ELIÉZER, az idős Jákob szolgája Epres Attila
AZ IDŐS JÁKOB Gálffi László
TÁMÁR Zsigmond Emőke
JÚDA, József testvére Nagy Zsolt
HÉR és ONÁN, Júda fiai Patkós Márton
NEFER-EM-VÉZE, a Fáraó főpohárnoka Ficza István
MER-SZU-RÉ, a Fáraó fősütőmestere Csuja Imre
A FÁRAÓ FULLAJTÁRA Dóra Béla
UDVARONC Novkov Máté
A FÁRAÓ Jéger Zsombor
TEJE, a Fáraó édesanyja Pető Kata m.v.
NOFERTITI, a Fáraó felesége Kókai Tünde
RÚBEN, József testvére Vajda Milán
SIMEÓN, József testvére Takács Nóra Diána
LÉVI, József testvére Ficza István
DÁN, József testvére Novkov Máté
NAFTÁLI, József testvére Jéger Zsombor
GÁD, József testvére Dóra Béla
ÁSER, József testvére Máthé Zsolt
ISSZAKÁR, József testvére Kerekes Éva
ZEBULÓN, József testvére Zsigmond Emőke
BENJÁMIN, József testvére Kókai Tünde
SZERAH, Áser lánya Zsigmond Emőke

  
Zenészek: Kákonyi Árpád, Murányi Márta m.v., Szathmáry Judit m.v., Újházy Gyöngyi / Ölveti Mátyás, Bartek Zsolt                                                   

Díszlet: Izsák Lili
Jelmez: Szlávik Júlia

Videó: Juhász András
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zene: Kákonyi Árpád
Súgó: Kanizsay Zita
Ügyelő: Sós Eszter
A rendező munkatársa: Érdi Ariadne, Szabó Julcsi

Rendező: Ascher Tamás és Gáspár Ildikó

Bemutató: 2017. február 4.


"Ádám és Éva óta, mióta egyből kettő lett, nem élhet senki anélkül, hogy ne kívánja embertársai lelkébe képzelni magát, s megismerni igazi valójukat, miközben egyúttal idegen szemmel is próbál nézni. Az együttérzés az önfenntartásnak nélkülözhetetlen eszköze.”
(Thomas Mann)

Az ifjú Józsefet, Jákob legszeretettebb fiát, testvérei egy száraz kútba vetik. Három napig időzik a mélyben, mintha meghalt volna, amikor egy öreg izmáelita megtalálja, megvásárolja, és magával viszi Egyiptomba. József szép és értelmes, kiválóságának köszönhetően hamar érvényesül az idegen országban, de egy asszony miatt másodjára is mély verembe kerül, a fáraó börtönébe – hogy immár férfivá érve szabaduljon fogságából,  és beteljesítse sorsát.   Thomas Mann regénye a 20. század legnagyobb szellemi vállalkozásainak egyike, az ókori kelet mítoszainak és vallásainak értelmező újramesélése. Népek és törzsek, istenek és emberek, nők és férfiak történetei fonódnak össze benne, és vezetnek vissza az emberi kultúra kialakulásának mélységes mélyen eredő gyökereiig.



Az előadás a szerző jogutódainak engedélyével, a S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main és a Creativ Média Színházi Ügynökség, Budapest engedélyével jött létre.



Előadásunkat három részben játsszuk, hossza kb. 4 óra 45 perc.


Az esti előadásokat a megszokottól eltérően, 18 órától játsszuk!

Háttér



                                                                   CSALÁDFA

családfa

’A József és testvérei ótestamentumi alakjában is elbűvölő történet, a Thomas Mann-regény grandiózus mesefolyama bölcsességével, iróniájával vonzó alapanyag. Ugyanakkor bármennyire lenyeshető számtalan kanyargó elágazása, melléktörténeteinek sora, mégis a lehetetlennel határos egyetlen estébe szorítani. De számtalan példa van efféle különleges produkcióra: Peter Brook három estés Mahábharátája, Peter Stein 18 órás Faustja, a Katona kétszer három órás Goethe-produkciója a közelmúltban, Zsámbéki Gábor két estés IV. Henrikje a régi Nemzetiben csak a legközismertebb példák.

A József-történet minden ízében időszerű és örök egyszerre, Mann épp ezt a kétarcúságot hangsúlyozza minduntalan. A központi hős a kiválasztott, aki a többiek fölé emeli magát, elnyeri a büntetést, de megjárva a bűntudat és kétségbeesés mélyeit, megmenekül és felemelkedik. A történet az emberiség nagy mítoszainak rokona, a regény gazdag tárháza a megrendítő és groteszk elemeknek.

Előadásunkban Józsefet végig szemmel tartja és pedagógiailag kommentálja apja, Jákob fiatalkori alakja, és fiatalon meghalt anyja, akik mintha József gondolataiból szólalnának meg – miközben a még élő, idős Jákob is feltűnik néha, emlékezvén a József születését megelőző időkre. Mindez alkalmat ad a sorsok párhuzamosságairól, a családi örökség nemzedékek hosszú során végigvonuló meghatározó erejéről elmélkedni, képeket felvillantani. Nagyon erős témája a műnek a sérelem, ami éppen olyan gyógyíthatatlanul munkál a sértettben, mint a sérelmet okozókban – a történet mégis a megbocsájtás, a szeretet hatalmának minden negédességet nélkülöző bemutatásával zárul, gondosan egyensúlyozva a megrendítőt az ironikussal.”

Ascher Tamás, rendező (7 óra 7., Premier7, 2016. 01. 25.)


„Pesze, foglalkoztat minket az előadás hossza, ma még nem lehet tudni, nézőink elfogadják-e a szokatlan terjedelmet. De tudjuk, hogy vannak történetek, amelyekhez hozzá tartozik maga az idő, amíg elmeséljük, annál inkább, minél messzebb van az a mai közlések tőszavas rutinjától.

Emlékszem, az Örkény alakulásakor óvtak minket attól, hogy megváltoztassuk a repertoárt, mondván, a nézők megszokták a bulvárt, nem akarnak mást. Akkor is azt mondtuk, hogy a néző kíváncsi, érzékeny, és örömmel veszi, ha felnőttnek tekintjük. Most is így érzek, bízom bennük. Thomas Mann világa páratlanul tágas, nem azért írta élete főművét húsz éven át, négy könyvben, másfélezer oldalon, mert nem volt más regényötlete, hanem mert így tartotta azt elmondhatónak.”

Mácsai Pál, 2017. január 30.



„Ascher Tamással és Mácsai Pállal biztosan tudtuk, hogy szeretnénk most egy nagyregényt színpadra állítani, először Dosztojevszkijen gondolkodtunk, de aztán eszembe jutott Thomas Mann, akinek a regényeit huszonéves koromban nagy lelkesedéssel olvastam – így a Józsefet is. Nem mondhatnám, hogy hosszas megfontolás után esett épp erre a regényre a választás: egész egyszerűen „beugrott”, és rögtön tudtam, hogy ezt szeretném.

Eredetileg csak Tamás rendezte volna az előadást, de a gyakorlat ezt a felállást adta ki, tulajdonképpen már a próbafolyamat első néhány napja után. Kiderült ugyanis, hogy a szövegben, amit a regényből írtam, kódolva van már egy „vízió”, a rendezés egy része: az adaptáció filmszerűen folyamatos jelenetezésű, mégis sokszor apró, rövid pillanatképekből áll, ráadásul, az egész struktúra meghatározó része a narráció használata. Ez utóbbit én mindig szituációban gondoltam el, és ezek felfejtését a legegyszerűbben úgy tudtuk megoldani, ha ketten rendezzük az előadást.

A négy regényből álló József ugyan rendkívül rétegzett és szerteágazó, mégis Mann alapkoncepciójának köszönhetően – az ősképek ismétlődésének és variációinak rendszere maga az univerzum – tiszta, és ezért átlátható.


Gáspár Ildikó, rendező, a színpadi adaptáció írója, Színház.hu, 2016 január 31.


Az ótestamentumi tárgyválasztás bizonyára nem volt véletlen. Bizonyos, hogy titkos, dacos-polemikus összefüggésben volt olyan, a korszülte sugallatokkal, amelyek számomra alapvetően ellenszenvesek voltak. És mégis, a zsidó elem e műben mindenütt csak előtér, csak egy stíluselem a sok között, csak egy rétege az archaikust a modernnel, az epikust az elemzővel különlegesen összevegyítő nyelvének. Ahogyan a zsidó legendát állandóan más, időtlenül felhasznált mitológiák dúcozzák alá, hogy szerepe annál világosabb legyen a műben, úgy címadó hőse, József is átlátszó és a változó világítással alakuló figura: Adonisz és Tammuz, sok öntudattal, de aztán eléggé felismerhetően Hermész szerepébe siklik át, aki az istenek között a világban járatos üzletember és a megfontolt haszonhozó szerepét tölti be.

Thomas Mann: József és testvérei (Részlet az író 1942-es tanulmányából)

Még emlékszem rá, mennyire felderített, s mennyire bóknak fogtam fel, amikor müncheni másolóm, egy egyszerű asszony, az első regénynek, a Jákob történeteinek a gépiratát azzal a megjegyzéssel szállította: „most végre tudni lehet, hogy ez az egész hogy játszódott le a valóságban!” Ez megindító volt, hiszen semmi se játszódott le. A pontosság, a realizálás – megtévesztés, olyan játék, művészi látszat, melynek lelke a humor. Humoros kiváltképpen minden esszészerűen taglaló része a könyvnek, a kommentáló, kritikus, tudományos. A magyarázat itt a játékhoz tartozik, a látszat-pontosság járuléka, igen közel a persziflázshoz, de mindenképpen az iróniához: mert a tudományos, amit a teljességgel nem-tudományosra és meseszerűre alkalmazunk, merő irónia.

Thomas Mann: József és testvérei (Részlet az író 1942-es tanulmányából)


1923 decemberében egy ismerős müncheni festő, Hermann Ebers, előszót kér Thomas Manntól a bibliai József történetét ábrázoló metszetsorozatához. Mannt lenyűgözi az előszó kedvéért újraolvasott mitikus történet, és már ekkor elhatározza, hogy megírja. 1925-ben és 1930-ban egyiptomi és palesztinai utazások élményei is segítik szándékát. Egy pillantást vetek majd a sivatagra, a piramisokra, a szfinxekre... mert hasznos lehet bizonyos titokban táplált, noha még nagyon homályos tervek szempontjából – írja 1925 nyarán.

Egyiptomi útja után Mann mind több időt szán keleti stúdiumokra; időnként két régésszel és Horovitz rabbival konzultál. Az 1926-ban elkezdett regény első kötete (Jákob történetei) 1933-ban jelenik meg Münchenben, de szerzője ekkor már Svájcban él.

Hitler 1933. január 30-a óta birodalmi kancellár. 1933 elején Mann még nem sejti, hogy februárban induló európai előadókörútja élethosszig tartó emigrációban végződik. Wagner halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tartott előadássorozata közben, Párizsban éri a hír, hogy a fasiszta kormányzat „szellemi hazaárulással” vádolja. Idősebbik lánya és fia visszautazik Münchenbe, hogy tájékozódjanak. Éjszaka Erika Mann szabályosan betör hatósági zár alá vett házukba, kilopja a József és testvérei kéziratát, és másnap ő is örökre elhagyja Németországot. A Mann család 1933 kora őszén Zürich mellett telepszik le.

1938 februárjában Ausztria lerohanásának hírére Mann elhatározza, hogy elvállalja a Princeton egyetem professzori állását. 1938-tól 1941-ig marad Princetonban, majd 1941-ben átköltözik Kaliforniába. Pacific Palisades 1952-ig lesz otthona. Egész német írókolónia alakul itt ki, szomszédai közé tartozik Bruno Frank, Franz Werfel, Lion Feuchtwanger és Arnold Schönberg. Pacific Palisades-ban fejezi be a regény negyedik részét, A József, a kenyéradót, tizenhat évvel azután, hogy a hetvenezer soros regény első mondatát leírta.


Nyílt próba






Videó: Whatevermen Stúdió

Trailer





Videó: Balázs István Balázs

Plakát



JOZSEF plakat nezokep 1 jo

Plakát: Nagy Gergő


Mikor játsszuk?

2017. OKTÓBER 20.
18:00 Színházterem 2017
2017. OKTÓBER 29.
15:00 Színházterem 2017
2017. NOVEMBER 05.
18:00 Színházterem 2017
2017. NOVEMBER 12.
18:00 Színházterem 2017
2017. NOVEMBER 25.
15:00 Színházterem 2017