|
Molnár Ferenc:
Az üvegcipő
vígjáték három felvonásban
…Hamupipőke egymagában sírdogált a
kemence hamuja mellett. - Egyet se búsulj, kedves kislány. Segítek, hogy te
is elmehess a bálba. A jó tündér volt az, aki megszánta őt. - Hozz gyorsan
egy tököt, és négy egeret. A varázsvessző egyetlen suhintására a tökből pompás
hintó lett. A négy fehér egér négy prüszkölő fehér paripává változott. Ekkor a
jó tündér ismét suhintott a varázsvesszővel. Hamupipőke rongyos ruhája pompázatos
báli ruhává változott. Szakadt cipője pedig üvegcipellővé. - Eridj hát a bálba
– mondta neki a tündér. – De ügyelj arra, hogy mire éjfélt üt az óra, ismét itthon
légy! Pontban éjfélkor ugyanis megszűnik a varázslat. Mikor az ismeretlen,
gyönyörű leány belépett a bálterembe, a herceg azon nyomban beleszeretett. Táncra
kérte és egész este kizárólag vele táncolt… Szabó
Irmának, a kilencszázhúszas évek józsefvárosi Hamupipőkéjének nem jelenik meg
a jó tündér, „szomorú kis rüsztjét” sem bújtatja üvegcipellőbe soha. Igaz, nem
is a királyfi szerelme után sóvárog: ő Sipos Lajost, a szegény, éltes bútorrajzolót
kívánja meghódítani. De a mostohának Molnár pesti meséjében is más tervei vannak.
Bemutató:
2005. október 28.
Mozgóképes ajánló
Fotógaléria 
vissza
|
|