ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Ibusár

2007. március - Magyar Narancs

PARTI NAGY LAJOS IBUSÁR című darabjának monodráma-változatát mutatták be a színház aulájában: szürke márványlappal borított oszlopok, szolid ruhatár meg két plazmatévé az ,,antidíszlet”. Akár egy váróterem, nem Ibusáron.

Gyakori tévhit, hogy egy monodráma előadása egyszerű ügylet: ezt a legkönnyebb elrontani. Ráadásul a darab főhőse, Sárbogárdi Jolán legalább tíz figurát hordoz magában, és még ő maga is több mint egy: furcsa szókincsű, furcsa kultúrájú harmincas vasúti jegypénztáros, aki élete egyetlen elmével sem képes harmóniában élni. Mégis egységes alak, vágyai, fájdalmai és boldogságos ,,alkotómunkája” mind belülről fakad. És amikor a sok diszharmónia a tetőfokára hág – na, akkor jön ez a bizonyos ibusári este ott, az állomás szolgálati helyiségében. A dráma, melynek keretében előadódik Jolán operettje, élete és megbolondulása – bár e legutóbbit parányi kérdőjellel látja el az előadás, Pelsőczy Réka rendezése és Bíró Kriszta Sárbogárdi Jolánja.

Bíró Kriszta ugyanis megtiport, de nem zavart elméjű, boldogtalan asszonyt játszik. Föltehetően alapos szerepelemzéssel rekonstruálták a figurát; erre utal a rengeteg ötlet, Jolán operettjének megannyi kelléke – és ennél mélyebben a monológ váltásai, tagolása: a bandukolás az elszánt végkifejlet felé.

Látnivaló: egymást inspirálták az alkotók ebben az előadásban – a zene, az iszonyatosan sokrétű jelmez (Nagy Fruzsina munkája), a drámai pillanatot a múlt felé elnyújtó kellékek (hogy csak Jolán fantasztikus, képekkel díszített ,,szövegkönyvére” utaljak). Bíró Kriszta tehetsége pedig elsősorban abban áll, hogy nem magára szabja Jolán figuráját, hanem a kapcsolódási pontokat támaszul használva ,,beledől” a komplex figurába. A szöveg színpompája mögé – egyenest a sorba. Számtalan pillanat áraszt elementáris spontaneitást – és akarni kell kívülről nézni a monológot ahhoz, hogy lássuk a váltások tiszta tudatosságát.

Csáki Judit