ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Egy szép és egy rút város

2003.05.03. Magyar Hírlap

Pác - Hamvas Béla Karnevál című regénye alapján
Az Újvidéki Színház vendégjátéka a Millenárison
Rendező: Mezei Kinga

Jevgenyij Svarc: A sárkány
Madách Kamara
Rendező: Mácsai Pál

Az Újvidéki Színház Pác című produkciója, mely Hamvas Béla Karnevál című regényének motívumai alapján készült, kissé vontatott, de bensőségesen szép előadás. A lehetetlenre vállalkozik. Esszéisztikus, filozofikus, költőien morfondírozó, töredezett szöveget állít színpadra. Nincsenek éles drámai helyzetek. Cselekményfoszlányok vannak csupán. És figurák, fazonok, kissé flúgos, szerethető, bogaras emberek. Akik benépesítenek egy városkát. Élnek, léteznek, zsémbeskednek, perlekednek benne, macerálják egymást, de mindennek mesei varázsa, csodás lírája van. Pöttömnyi faházikókból és azok zegzugaiból, sűrűn nyitódó ablakaiból, ajtóiból, rejtekhelyeiből áll a rendező, Mezei Kinga által teremtett díszlet. Ebben nyüzsögnek, állandó mozgásban vannak a szereplők. Nem tánc ez, hanem a lelkiállapotot kifejező mozdulatsor. Egymás hátára hágnak, különböző alakzatokba szerveződnek, melegséget, hidegséget, eltávolodást fejeznek ki, állandóan megérintik egymást, örökös test közeli kontaktusba kerülnek. A fiatal újvidéki csapat tagjainak teste kidolgozott, mozgáskultúrája erősen meghaladja a határon belüli színészekét. Erő van ebben a társulatban, lelkesedés, tett- és közlésvágy. Igazi együttes. Ezért képes sok vonatkozásban a lehetetlenre. A szintén Mezei Kinga által rendezett Szelídítések, mely Sziveri János versei alapján készült, már hordozta a Pác stíluselemeit. A lírából színpadi látomás formálódott. A testbeszéd, az átható nézések, az egységes és mégis egyéniségekből álló csapat "hadmozdulatai" költői erővel bírtak. Az tömör előadás volt.
A Pác hosszadalmas, néha unalommal fenyeget bőbeszédűsége miatt, és mégis lenyűgöző. Szorcsik Kriszta, Balázs Áron, Csernik Árpád, Nagypál Gábor, Német Attila, Kovács Nemes Andor, Kőrösi István, Puskás Zoltán, Szőke Attila hisznek egymásban, hisznek a színházban, boldogok a deszkákon. És ez az öröm a közönségre is átragad.

A Madách Kamarában megfontoltabb színházat űznek. Tudatosan a művészszínház irányába tartanak, eltávolodóban vannak a bulvártól. A vándorút egyik darabja Svarc A sárkány című műve, mely allegorikus mese a diktatúráról és arról, hogy miután elűzik a sárkányt, a sárkánytaréj még sokáig rajtunk marad. Az Állami Bábszínház játszotta a felnőtt mesét már évtizedekkel ezelőtt is - és aztán sokáig - Szőnyi Kató kiváló rendezésében. Most Parti Nagy Lajos saját leleményű, elmésen játékos, poénnal teletűzdelt szófordulataival spékelte meg, variálta át a darabot. A hazugság természetrajza, a tények gondos elferdítése, az igába hajtottak és a hatalom részeseinek torzulása ma is aktuális. De Mácsai Pál rendezése nem napi célpontokra vadászik. Ő is - mint Mezei Kinga - el akar mondani egy mesét, egy rútabb városról, melyben az érdek és a félelem igazgat. Ez az előadás is némiképp vontatott, ezt ezúttal nem annyira a közös hit, a csapat lendülete, hanem inkább bizonyos mértékű intellektualitás irányítja. Művészetet akarnak létrehozni a művészszínházban, és ezért sokat képesek dolgozni. Nincs meg még a csapat, de épül. Újvári Zoltán, mint sárkány, minél szelídebbnek álcázza magát, annál veszélyesebb. A város "sárkánypártjához" tartozó polgármestere, Gálvölgyi János alakításában, vizet prédikál, bort iszik, miközben magának is megrendültek az idegei, így örökösen őrülési jeleneteket ad elő. Horváth Virgil derék sárkányölő. Máthé Zsolt komikusan emberszabású, igaz szívű macska. Járó Zsuzsa sematikusan megrendült szerelmes. Farkas Ignác hatalom közeli levéltárosként nincs olyan súllyal jelen, mint zalaegerszegi szerepeiben. Debreczeny Csaba jól vasalt sárkányfióka. A produkciónak élvezetes és fárasztó pillanatai egyaránt vannak. Nem annyira átütő erejű az előadás, mint amennyire érezhetően komoly munkával készült.

Bóta Gábor