ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Látványos hangjáték

2002.06.24. Népszabadság

Rádiómikrofon elé írt walesi hangjátékot kezdenek el játszani a kis-Madáchban. Dylan Thomas katonai szolgálatát a BBC-nél töltötte. Odaszokott (feltehetően jó volt ott a kantin). Hangjátékokat, forgatókönyveket írt. Legsikeresebb költői rádiójátéka, A mi erdőnk alján, 48 éve került bemutatásra. Bányai Geyza fordítása is 42 éves már. Ahogy halad előre az előadás, egyre több fülbéli örömöt kínál a szöveg, hetyke jelzőket, csattanós igéket, játékos életismeretet (színpadszerű sűrítettséggel). Csak a szereposztás alaposabb tanulmányozása mutatja ki, hogy irodalmi konzultánsnak udvariaskodják Nádasdy Ádám közreműködését, aki alaposan belestoppolhatta szivárványszínű fonalakkal a magáét a kötetben is megjelent szövegbe. Nem Máté Gábor vendégrendező eszelte ki, hogy hangstúdióból színpadra cibálja a művet. Az Egyesült Államokban kezdték, Angliában is megpróbálkoztak színpadra szelídítésével. Vékony, töredezett, alig-cselekményű a darab. Aprócskák a konfliktusai. Tarka képek egy walesi városkáról. Önmagukba zárt, köznapian bolondos emberek elszigetelt monológjai.

A moszkvai Kék madár Sztanyiszlavszkij-rendezte előadásának holtak országában piciny főkötős kisgyermekek markolásztak kanalakat egy asztalterítő mögött, csak főkötőjük fodra, s fejük búbja kandikált ki az abrosz mögül. Ez a színház-történetileg mumifikált kép ötlött elő A mi erdőnk alján főpróbáján. Jelzi: most ott tartunk színházi modernségben, ahova előrejutottak a múlt századelőn. Továbbá azt is jelzi, hogy Dylan Marlais Thomas walesi népszínműve egyben misztériumjáték is. Akárcsak Maeterlinck, az alkoholista walesi bárd is az élet értelmét kereste (bölcsőtől a sírig) egy kisváros lakosságát mozgósítva a költői tanulság érdekében. Két mesélője van a rádiójátéknak: a jóságos tündér Kiss Mari és a közönséggel kacér konferanszié Mácsai direktor feketébe öltözötten; szekundál nekik beszeszelt vak tengeri kandúrként Gálffi László. Továbbá seregnyi szerep van benne. Ezeket a rendező Máté Gábor főiskolás osztálya gyorsöltözéssel és gyorsrajzoló jellemábrázolással szapora jelenléttel hangsúlyozza. A harmadéves színinövendékek az előadás főszereplői. Ébredeznek egyetlen közös takarójuk alatt. Brekegnek, bégetnek, ugatnak, kukorékolnak, kuvikolnak, nyávognak, röfögnek. Eljátszanak tücsköt-bogarat. Még embert is tudnak ábrázolni: szélhámos cigányaszszony, részeg matrózt, J. S. Bachba-belepistult sznob orgonistát, teljes pucér óvodát testén hurcoló termékeny bakasárit, gügye postást, házsártos feleséget, megszeppent férjet (aki titkon arzénes ölésekről álmodozik). Játszanak holtat-elevent. Csapodár nőt, vízi hullát, buzgó susztert, turistabusznyi bámészkodót, szellentő-művészt, szelíden szilárd iszákost, iskolás gyermekeket, bébit, nenőt, papot, prostituáltat, szerelemtől gárgyult korcsmárost. Czukor Balázs, Dömötör András, Fenyő Iván, Gál Kristóf, Járó Zsuzsa, Jordán Adél, Kovács Patrícia, Máthé Zsolt, Mészáros Béla, Mészáros Máté, Péter Kata, Szandtner Anna, Száraz Dénes, Vajda Milán még csak ömlesztve élvezhető színházipari tanuló színészinasok. Kinek-kinek meg kell majd küzdenie saját arcáért. Mesterük, Máté Gábor, elővezetésében odaadó gyermetegséggel képesek játszani. Máté rendezőként legjobb formáját mutatja. Kifinomult képessége van zűrzavart rendezni, fejetetejére állított világot színpadra tenni. Ilyen volt Parti Nagy Lajos darabja Máté rendezésében a Kamrában és Katona József-beli Shakespeare-jének előjátéka. Istenkísértős merés lett volna megszületésekor színpadra vinni a hangjátékát. Mára föllazult a színházi rend, kitágult a drámának tekintett alapanyag. A mi erdőnk alján bánatosan komikus szólói hovatovább szabályos színdarabnak rémlik. Hozzáteendő, az előadás ki-kifullad. Ritmusra szerkesztett az előadás. Csak csipet bizonytalanság: máris lefut a szem a harisnyán, széthull a poézis, lehet elölről kezdeni a színpadon az építkezést. Csanád Judit építkezett díszletet. Szerkezetei magasabbra törnek, mint Llaregubb legmagasabb tornya. Kovács Andrea jelmeztervezői skálagyakorlatot mutat be babakelengyétől halotti lepelig. Monori András remekül működő színházi zenéket kínált a színpadi karzaton helyet foglaló zenészeknek: a csellista Farkas Zoltánnak, és a hegedűs Kerek Istvánnak. (A főiskolai énektanár azonban hozza ki az intőfüzetét.) Az előadás sikerének fő részese Magyar Éva. Meghangszerelte a kezek-lábak-nyakak muzsikáját. Testre és készségre szabott gazdaságos ötletekkel célszerűvé teszi a mozgást, kifejezővé a helyzeteket. Bájos zseb-balettek ezek. Pajzánul disznólkodó játékosság hatja át az előadást.

Molnár Gál Péter