ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Etűdök gépzongorára

2001.12.17. Népszava

A szerelmes férj nem old meg semmit és nem tud meg semmit

Fél év nagy idő. Egy kapcsolatban különösen az. Ekkorra már körülbelül kialakul, hogy a szerelmesek megszoknak vagy megszöknek, kiderülnek a másik rejtett hibái, kialakulnak a közös rítusok, játszmák, kompromisszumok és megszokások.

No de mi a teendő, ha a házasság - amelyről úgy hisszük, életfogytig köttetett - féléves, ám az asszony máris unja és kifelé kacsingat belőle? A szerelmes férj féltékenykedhet, őrjönghet, de ezzel nem old meg semmit. Megpróbálja hát visszahódítani asszonyát, s mivel színész, maszkba bújva, személyiséget váltva épít fel egy új figurát, a snájdig testőrhadnagyét, akibe belebolondulhat a változatosságra vágyó nő. Ha e veszélyes manőverről szóló színdarabot Molnár Ferenc írta, már nagy baj nem történhet a nézővel, s ha a színész-testőr címszerepét Mácsai Pál testesíti meg - partnere pedig Kerekes Éva - elégedetten hátradőlhetünk zsöllyénkben: jó kezekben vagyunk, mi legalább.
Mácsai, aki saját színházában két rendezést és ugyanennyi főszerepet vállalt ez évadban, gondoskodik arról, hogy a konvencionális Molnár-játszás hívei csikorgassák a fogukat, a beavatatlan néző viszont remekül szórakozzon. Személyisége szétfeszíti a társalgási színházról kialakult sémákat, elegáns csevegés helyett szenvedélyes, lompos clown, akinek érzelmei vannak, széttaposott lelkét siratja, hiú és elviselhetetlenül féltékeny, zsörtös, önimádó és szerelmes, szeretni való szörnyelem. A vérző szívű bohóc nagy léptekkel, koordinálatlan mozdulataival, totyakosan sajnálja magát és szétfoszlani látszó boldogságát, szinte látjuk a hatalmas cipőket és a vörös krumpliorrot, s e komikusan széplelkű figura mivé is álmodhatná magát, mint visszafogottan félszeg, elegánsan délceg katonának gyönyörű uniformisban, jól fésülten, asszonybolondító bajusszal? S a színész eljátssza, hogy a - darabbeli - színész eljátssza a hódító férfi szerepét, enyhén raccsolva, mucsai-mácsai akcentussal, remegve és izzó vággyal, megható skizofréniával.
Kerekes Éva varázslatosan gyönyörű Szakács Györgyi estélyi ruhájában és kedvesen otthonias a kevésbé sikeres pongyolákban. Királynői jelenség, rafinált vadász, kitűnő taktikus, elegáns, mint egy lady, hódító, álmodozó, ironikus, ízig-vérig nő. Törékeny alkata egy bivalyt is két vállra fektetne, nemhogy ezt a mafla embert. Remek játékosként szeme sem rebben, ha változnak a játékszabályok. vérében van a blöffölés, akkor is hazudik, ha igazat mond. Sosem tudjuk meg, valóban felismerte-e urát vagy megszédült a hódítástól, s így van ez jól, vannak dolgok, amiket jobb nem tudni. Kettősük emlékezetes pillanatai a katona meghódítása, a férj meggyőzése, s az a groteszk jelenet, amikor az árakról csevegnek, mintha mi sem történt volna, miközben a férj beöltözik az uniformisba, leleplezve önmagát és kétségbeesett játékát.
Horesnyi Balázs jelzésszerű szecessziós forgószínpada varázslatos operaházi enteriőrré változik a második felvonásban, s a Kolos István által jó érzékkel elrendezgetett látszatok világában, ahol a zongoráról is kiderül, hogy gép, s furcsa módon teázóasztal hiányában a parkettára tálalják a teát, nagy tapsot kap Almási Éva átvedlése cseléd-condrákból tollal-tüllel ékes dámává, s Mácsai elheverése egy bőrönd élén. Szeretik, mert szerethető, Pádua Ildikót röpke jegyszedőjelenetében, Végvári Tamást elegánsan reménytelen házibarátként, s még Lesznek Tibor pénzbehajtója és Szécsi Dorottya szobalánya épp annyi, amennyi kell.

Magyar Judit Katalin