ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Az élet végén a hal áll

Az előadásban a gyerekek a rosszcsontok, de a felnőttek a szörnyetegek.

Parti Nagy Lajosnak végre nem kell lesütnie a szemét, amiért visszaélve a nevével, gagyi silánysággá hamisítják a szövegét, mint az Új Színház Tisztújítás ában vagy A kellékes című Pesti színházi Kern András-olcsóságban. Az Örkény Színházban részint tisztelik, amit megírt (lefordított), részint ugyanazon a szellemi szinten vannak, mint ő, ezáltal lebutítás nélkül röpködnek a fancsali szósziporkák és értelemcsavarások. Az alkalom minderre a Jógyerekek képeskönyve , amelynek eredetijét - a Struwwelpeter t, dr. Heinrich Hoffmann XIX. század közepi meséjét - mintegy tíz évvel ezelőtt Julian Crouch és Phelim McDermott adaptálta színpadra Shockheaded Peter címmel, a Tiger Lillies zenekar dalszövegeivel és zenéjével. Ezt honosította Parti Nagy az Örkénynek, illetve nekünk.

A Hoffmann-féle eredeti kifejezetten pedagógia célzattal készült horrormese, mint nem egy a korabeli mesetípusok közül. (A Grimm-mesék sem éppen rózsaszín tündérálmok.) A derék orvos-apa elrettentő példázatot kívánt nyújtani arról, mi történik a rosszalkodó csemetékkel. Ha nem eszi meg a levest, éhen hal; ha kószál, vízbe esik és megfullad; ha gyufával játszik, hamuvá ég; ha szopja az ujját, a szabó levágja az összeset. Mint látható, a szerző nem bíz mindent a végzet működésére, a fátumnak erősen besegít a felnőtt világ is. Hogy aztán a gyerekek a rémülettől megjavultak-e, vagy rémálmokat láttak, és neuraszténiások lettek - ki tudja? Mindenesetre a mai ízlés korabeli kosztümökbe öltözött groteszk rémbohózatot vagy sokkparódiát lát a horrormesében, az angol kultzenekar pedig a zenés kabarék, kuplék, Weill-dalok (olykor persziflált) stílusában, frontembere, Martin Jacques velőtrázó falzett hangjának bevetésével csinál belőle rémisztően röhögséges zenés színházat.

Az Örkény Színház előadása frenetikus, mulatságos és hiperesztétikus. A rendező Ascher Tamás nem az az ember, aki „a rémségek kicsiny boltja" kedvéért úgy mutat be szélsőségeket, hogy lesilányítja, közönségessé teszi vagy szétzülleszti a játékot. Minél borzalmasabb valami, annál inkább idézőjelbe teszi, elidegeníti, ironikus távolságot tart tőle. Valóságos arzenálját mutatja be a szörnyűségek artisztikumának. De nem ez a legnagyobb találmánya, hanem az, hogy a fejéről a talpára állítja dr. Hoffmann programját. Az előadásban ugyan a gyerekek a rosszcsontok, de a felnőttek a szörnyetegek. Anyusunk és Apusunk, vagyis Széles László és Csuja Imre. Ők emésztik el sorra vérfagyasztó nyájassággal, negédes kegyetlenséggel a gólya hozta ebadtákat - sebaj, majd csinálnak újakat. Széles hibátlan ízléssel játssza a termetes polgári asszonyságot, Csuja választékos agresszivitással a bamba férjet. A családi erőszaknak ez a polgári paródiája adja meg a játék alaphangját, amelyet a bámulatosan jó Gálffi László ördögien cinikus, elvetemülten behízelgő és sarmőr varieté-konferanszié dr. Roboza ellenpontoz. Segédjét Máthé Zsolt adja liliputiként és falzett-énekesként.

A gyerekseregnek a jelmeztervező Nagy Fruzsina bravúrosan fantáziadús ruhákat, gólyafészek-hajakat és remekebbnél remekebb maszkokat talált ki, amelyek alatt kiválóan érvényesül groteszk, hüllőszerű mimikájuk. A produkció jeles képzőművészeti teljesítmény is, Izsák Lili tapétás szobájának falaiból kísérteties nyílásokon özönlik a koreografált rémgyereksereglet (mozgás: Dékány Judit). A végtelen körmű Bíró Kriszta, a levestelenül elfogyó Debreczeny Csaba, az ujjait vesztett Pogány Judit, a repülő Hámori Gabriella, a széken hintázó Takács Nóra Diána, a hamuvá égő Polgár Csaba, az ebadtaság csibészes változatait sorjázó Für Anikó és Kerekes Éva egytől egyig a burleszk kontrollált szertelenségével és komolyságával viháncolnak. Ez maga a tragikomikus abszurd. Amikor az ábrándozó gyerek a halak között belefullad a vízbe, Gálffi fanyarul megjegyzi: „Az élet végén a hal áll." Ez a rezümé.

A zenét a Darvas Ferenc vezette kvartett szolgáltatja, a „rémvarieté" hazai, szelídebb hangzataira hangszerelve, maximális muzikalitással. Az egészben a hozzánk - és az Örkényhez - illő polgári miliőparódia érződik. A nincs szvítebb home, mint az otthón (szigorúan hosszú ó-val!) eredeti jelentéséből kiforgatott tanulsága.

Jógyerekek képeskönyve

A magyar változatot Julian Crouch és Phelim McDermott műve alapján Parti Nagy Lajos írta. Zene és dalszövegek: The Tiger Lillies. Zenei vezető: Darvas Ferenc. Zenészek: Ernyei László/Sax Norbert, Darvas Ferenc/Darvas Kristóf, Császár Péter/Keller Tamás, Kérdő Gábor/Tóth János. Díszlet: Izsák Lili. Jelmez, maszk: Nagy Fruzsina. Mozgás: Dékány Edit. Világítás: Bányai Tamás. Dramaturg: Gáspár Ildikó. Rendező: Ascher Tamás.

Szereplők: Gálffi László, Máthé Zsolt, Széles László, Csuja Imre, Bíró Kriszta, Für Anikó, Hámori Gabriella, Kerekes Éva, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Debreczeny Csaba, Polgár Csaba.

Koltai Tamás