Búvárszínház

Nem fogalmaz pontosan, aki azt állítja, hogy idén százéves a magyar kabaré. Hiszen amit ma kabarénak nevezünk, az meglehetősen eltávolodott a magyar kabaré kezdeteitől. Amit a nagyszerű Nagy Endre 1907-ben a Bonbonniere nevű szórakozóhelyen megteremtett, az sokkal inkább tekinthető performansznak vagy dumaszínháznak. A rendkívüli sikereket elért Nagy Endre neve a század első évtizedeiben összeforrt a kabaréval, a szórakozni vágyók esténként a „nagyendrébe” jártak. Kárpáti Péter új drámája ezt a világot és e világ megteremtőjét idézi meg. Nagy Endrét, aki sikerrel vette fel a küzdelmet az orfeumokkal és a német nyelvű, trágár brettli-színpadokkal. Aki új műfajt teremtett rögtönzésnek ható, de gondosan megírt konferanszaival. Aki az életét a magasművészet és a szórakoztatás mesterségesen szétválasztott kettősségében élte le, s aki ezt a kettősséget sikeresen értelmezte újra. És akit sikerei csúcsán fosztottak meg a színházától. Kárpáti elsősorban Nagy Endre önéletrajzi művéből, A kabaré regényéből [1935] dolgozott, de nem a nagy nevettető életét, s nem a korabeli kabaré jeleneteit írta át mai színpadra. A mű gerincét a személyes dráma, a tehetség és ambíció eltéréséből fakadó tragédia, és a színfalak mögötti intrikák, árulások azóta sem ismeretlen történetei alkotják.

Kritikák

Pörög a forgó - Ellenfény - Perényi Balázs
Függöny előtt és mögött - Criticai Lapok - Bogácsi Erzsébet
A felszín és a mély - Kritika - Pap Gábor
2008. Színház - Jászay Tamás
2007. december 8 - Népszava - Tarján Tamás
2007. december - MaNCs - Csáki Judit
2007. október 19 - Élet és Irodalom - Koltai Tamás
2007. október 15 - Népszabadság - Zappe László 
2007. október - Hajónapló Műhely - Szántai Edina